A szimbólum jel, jelkép. A szimbólumok világa nem mindenki számára értelmezhető könnyen. De sokak számára megnyílik, azoknak, akik képesek és hajlandóak is a világot az egyes jelenségeken túl is értelmezni, természetesen ehhez az intuíciót is kell működtetni. A szimbólum olyan jel, olyan kód, és a szimbolikus értelmezés olyan mód, amely túlmutat a konkrét eseményeken, dolgokon, történéseken, s átvitt értelemben, „magasabb régiók”-ban is üzen valamit az arra nyitott személyeknek.
A szimbólum ógörög eredetű összetett szó, szó szerint „összedobni”-t jelent.
A különböző, általunk észlelt, vagy létrehozott jelek nem csupán ábrázolni tudják a valóságot, mint pl. a piktogramok, mert nemcsak tudatosan létrehozott és könnyen felismerhető visszatükröződései a világnak. Alkalmazásának és a jelek megfejtésének kulcsa a lelki és szellemi világunkkal kapcsolatos tudattalan tartomány.
Carl Gustav Jung svájci pszichológus és pszichiáter a szimbólumokat megkülönböztette a köznapi élet tudatosan kitalált jeleitől. A szimbólum Jung szerint „olyan kifejezés, név vagy kép, amely a köznapi életben ugyan ismerős lehet, szokásos és kézenfekvő jelentése mellett mégis sajátos, másodlagos jelentéssel bír. Valamilyen homályos, ismeretlen, rejtett jelentést is magába foglal”.
A szimbólum sokféle ruhában jelenhet meg, lehet szimbolikusan értelmezni bizonyos tárgyakat, pl. az arany jegygyűrűt. Mértanilag felülről nézve egy kör, valójában térbeli kiterjedésű karika, szimbolikus értelemben a teljességet, az örökké tartó, végtelen szerelmet jelképezi. De van szimbolikus jelentése a színeknek, - a fehér az ártatlanság, a fény, az én-idegen területek, - a növényeknek, - fáknak, virágoknak - az állatoknak, - pl. a madarak a szabadság jelei, az elefánt a bölcsesség, a tudás, a nyugalom, a teherbírás, a kígyó a hitélet és a szexualitás, a kutya a hűség, a macska a nőiesség jelképe. De szimbolikus értelmezése ismert - a képeknek, - kiemelten a háznak, útnak, felhőnek, Napnak, létrának, hegynek, - a számoknak, a mértani formáknak, a mitológiai alakoknak, az álmoknak, az asztrológiai jeleknek, a bolygóknak, és végezetül a betűknek is. Még az emberi arcokat is lehet szimbolikusan értelmezni, hiszen bizonyos koponyaalkatok bizonyos bolygókkal állnak szimbolikus kapcsolatban, és jól tükrözik a személyiséget.
A grafológiai elemzésben is használjuk a szimbolikus értelmezést, a rajzok, firkák és betűk elemzésében az alap a térszimbolika, de fontos szerep jut az irányszimbolikának, s a betűkben megnyilvánuló képek szimbolikájának is. Ezen az oldalon a betűk, a rajzok, képek, az arcok és a tudatosan létrehozott jelképek értelmezését olvashatja az érdeklődő.
Ha valaki egy kört rajzol egy lapra, - ha kisgyerek rajzolja, - lehet, hogy az eredetileg almának készült, vagy éppen egy igazi KÖR, ha geometria feladatról van szó, vagy akár egy „o” betű is lehetett volna egy szövegből.
A lényeg, hogy akármilyen indíttatásból készült, a kerek, vagy megközelítőleg kerek forma ott látható a papíron. Ezért lehet a rajzokat is grafológiai módszerekkel elemezni, mert a jelet készítő személy nyomot hagyott, s tudjuk, hogy a jel az „ÉN megjelenése” a papíron.
Nem mindegy, hogy a papíron hova, - lent, fent, balra, jobbra - mekkora, - azaz milyen magas, milyen széles - milyen vonallal készült, nyílt vagy zárt, milyen nyomatékú, milyen dőlésű a lerajzolt kör! Az utóbbi és még egyéb szempontok kissé megbonyolítanák most a helyzetet, így az elhelyezés és a méret szerint történik a „villámelemzés”.
Íme a teszt (az eredeményt az alul megjelenő színes csíkon olvashatja):